Holnaptól indul a gyakornokság

Holnap 7kor kezdek a Kisalföldnél. Ma voltam megbeszélésen. Október 31.ig biztos ott leszek, mint tanuló addig a Pannon Work-ön keresztül. Utána majd kiderül, hogy elakarják-e vagy eltudják-e intézni másképpen is. Mivel megszűnik a jogviszonyom. De felhívták már őket a szerkesztőségből és azt mondták be sem kell mennem az irodába aláírogatni papírokat. Ja és ma már meg is állított W.Krisztina, hogy na de jó akkor holnap beszélünk, mert íratna velem egy cikket. Remélem ha csak 2 hónapot is lehetek ott, legalább W.Kriszti majd szól, hogy írogathatok neki továbbra is. Biztonság kedvéért azért ez mellett keresgélek melót. Ügyesnek kell lennem, hogy azt akarják majd, hogy maradjak. Minden kiderül, de úgy mond legalább 2 hónap halasztás kaptam meló keresgélés ügyben. Nem leszek marha gazdag, de annyit minimum megkeresek, mint az ösztöndíjam volt + laptopom havi törlesztőjét is tudom majd fizetni. Napi minimum 3 órát kell bent lennem, de remélem többet is maradhatok ( pénz miatt). . Amúgy mindenki nagyon kedves volt, nekem Csilla lesz a főnököm szóval nem lesz gond :) Tupival nem is találkoztam hál'istenek :) Láttam viszont Nyergest is, meg persze mindenki mást. Fábián Gyurival beszéltem, ő próbálja majd elintézni, hogy maradhassak tovább. Röviden ennyi, majd holnap leírom az első napomat is

Sminkem by Alexa

Mozi maraton Mackóval

Nem rosszak, de nem is kiemelkedően eszeveszetten szuper filmek.

Váratlan

Izgulok a meló miatt. Remélem nem fogok beégni. Attól félek, hogy mindent amit eddig "tanultam" elfelejtettem és nem tudok írni. Majd kiderül, max. 1 napig leszek gyakornok... Jajj csak menjen a dolog. Érdekes, hogy mindig azt mondtam nem szeretnék a Kisalföldnél kávét főzni és csicska lenni évekig. De mivel nincs kilátásba meló ezért nagyon örülők neki. És elhatároztam, hogy mindent bele fogok adni és ügyes leszek, annyit melózok és írok amennyit csak lehet. Megint, újra újságíró akarok lenni :) Bezony. Ja remélem Tupikának leesik az álla amikor belépek :) már alig várom. Nem félek amúgy senkitől, nem hiszem, hogy sokaknak felfogok tűnni. Szerintem majd le se szarnak, ami nem is baj :) Csilla és Gyuri ( nem ismerem ) mellett fogok melózni, ők lesznek "úgymond" a főnökeim. Más nem nagyon izgat. De majd pontos részleteket hétfőn tudok írni, mivel akkor megyek be megbeszélésre. Minden erőmmel azon leszek, hogy jó benyomást keltsek és szimpi legyek nekik. Nem akarok szégyent hozni W.Krisztire. Annak viszont nagyon örülők, hogy Anita sokat mesél és leír mindent, válaszol minden kérdésemre és ő is alig várja, hogy menjek. Pedig nem is voltunk olyan jóba. Szóval ez egy pozitív csalódás volt nekem. Legalább tudok valakihez futni kérdéseimmel. Mindenki szorítson!! Puszika

Cowboyok és űrlények

Elég uncsi, nem lenne rossz ha nem húzták volna el 120 percesre. Viszont előtte Don Pepébe ettünk ami kárpótolt mindenért :) Nyam nyam :)

ÓóÓ :)

Gyakornoki állást ajánlottak fel nekem a Kisalföldnél :) Lehet mégis újságíró lesz belőlem előbb vagy utóbb :) ÓóÓ :)

Az Első lépcsőfok- indulhat a hullámvasút...

Kibírhatatlan forróság, ez a legjobb szó a mai napra. Ezerrel süt a nap, péntekig hőségriadó. Már a "hűs" szoba sem nyújt menedéket. A leeresztett redőnyök pedig mintha elvarázsolnák a nyarat- őszi szomorúság és levertség telepszik arra, aki itt keres menedéket. Ma biztosan sok embernek jutott eszébe a mára már "unalmasnak" mondott tengerünk. Pedig milyen jó lenne most lubickolni benne. Szerencsések azok akik a naptárban augusztus végét ikszelték be nyaralásra.

Valószínűleg én voltam az egyetlen elvetemült aki délután kimerészkedett az udvarra napozni. Legyen mentségemre fehér bőröm ami ellen szeretnék a nyár utolsó leheletéig küzdeni. Talán még az is elfogadható indok örült tettemre, hogy hetek óta készülők írni valamit "enyhén" elhanyagolt blogomra. Viszont ha a szobámba zárva állok neki a sötétség rám telepszik és az eredmény újabb depis bejegyzéshez vezetne. Ezt pedig Ti sem és Én sem szeretném.

Amióta nem melózom túl sok időm van gondolkodni az életemről és a következő lépésről. Nem tudom, hogy sikerült ennyire belebetegednem és mellette túl tennem magam a pánikon amit a jövőm miatt éreztem. Talán, sőt biztos, hogy életem első és egyik legkomolyabb ( jelenlegi viszonylatban) döntését kellett meghoznom. Egyedül. Hihetetlen nehéz volt. De végre nem másoknak akartam megfelelni. Mindig az voltam aki leszarja mások véleményét. A nagy ***-t !!! iszonyúan függtem másoktól. Vártam, hogy valaki megfogja a kezem és vezessen engem. Homokba dugtam a fejem és vártam a csodát. De ma/most végre nem!

A félelem karon öltve jó barátjával a depresszióval beköltöztek pár hete a fejembe és a szívembe. Nagyon jól érezhették magukat oda fent, ugyanis csak sok szenvedés árán tudtam őket elkergetni. Hosszas tépelődés és beszélgetés ( család, barátok) után. Egy baj volt csak ezzel, hogy mindenki mást tanácsolt vagy semmit. Ez pedig még jobban összezavart. Pedig vártam, hogy valaki megoldja helyettem a nagy kérdést. Bár le kell szögeznem, nagyon sokaknak köszönhetem, hogy tudtam dönteni és elkezdtem rágódni a lehetőségeken. Így majdnem egyedül kellett eldöntenem mit kezdjek/ folytassak feleslegesnek és értelmetlenek tartott életemmel.

Szörnyű volt! A csődtömeg szó napokig követett , néha még az álmaimba is vissza köszönt. Napi százszor változtattam elképzeléseimen, míg végre tegnap úgy érzem ( és így is kell éreznem, hiszen én döntöttem) végleges döntés született. Az első komoly döntésem, felnőtt életem felé vezető első lépcsőfokot megtettem. Az, hogy a döntés jó volt e vagy sem, nem tudhatom. Lehet, hogy mint egy mozgólépcsőn könnyedén fogok haladni, de megeshet, hogy újra a földszint vár.. ne adja az ég az alagsor.

Jobb is, hogy leírom és így megörökítem az elhatározásomat így magyarázatot is adok a jövőbeli énemnek mi vezetett a réginek tartott lépéshez.

Vicces, hogy ennyit forgolódtam egy egyszerűnek tartott kérdésen: suli vagy meló?!

Mi lesz velem később?! PFF!! Na ezen még nem rágom magam :) Csak ez jöjjön össze és talán később majd kapok egy visszaigazolást pipával, hogy igen ez így volt jó, ügyi voltál kicsi Niki :)

Szóval lassan a lényegre térve, a választás eredménye: Kihagyom ezt az évet, nem iratkozom be suliba. 21 évesen ez lenne a feladatom, de én nem így gondolom. Dolgozom vagyis szeretnék.

A terv a következő: Elmegyek melózni ( ha lassan is megy ) leteszem februárig a nyelv vizsgát. Pénzt keresek. Ha minden jól megy összejön utána jogsira is. Ebbe az egy évbe , amit most nem januártól januárig hanem szeptembertől szeptemberig számolok.Februárban tovább jelentkezek diplomás valamire, levelezősre. Addig Tomi vesz autót utána pedig elkezdünk lakásra vagyis albérletre gyűjteni. Jól hangzik mi?! Már " csak" össze kell jönnie a feltételeknek :) Olyan mintha szerencsejátékoznék..

Eddig 3 nagy álmom beteljesült, röviden: Slick Rosszcsont Vacak, külön szoba, szerelem. De mára már nagyon másképp látom az álmok és kívánságok rózsaszín világát. Talán jó felé haladok a felnőtt élet felé. Már nem hiszem, hogy olyan könnyű életem lesz, mint eddig álmodtam. Nem elég akarni és várni a csodát, tenni is kell érte, de az nem olyan egyszerű.

Mindig úgy képzeltem, hogy nagy dolgokra vagyok hivatott. Kétlem, hogy bárkinek az életén tudok változtatni vagy segíteni. Kétlem azt is, hogy az én írásaimat fogja az ország olvasni. Ahogy azt sem hiszem, hogy példakép és híres írónő leszek. Na puff neki!

De talán nem is ezért születtem. Lehet, hogy "csak" jó anya, feleség, gyermek, gazdi, barátnő leszek. Talán nekem ennyi is elég lesz...

Szorítsatok!

Fotózás 2.0 :)

Imádom Viki képeit :)

Aug.20. Állatkert

Új kedvencem :) Jött utánam és én etettem meg :) Imádtam! Komolyan mint a gyerekek :)

Kölyök állatok, olyan helyesek voltak :)

Tető para avagy Viki fotózik

Alexa tánca, pofa vágásai, tető para, röhögés, film nézés és hümmögés, nevetés és hülyülés :)

Fotós: Rátkai Viktória.

Smink: Borbély Alexandra.

Modell: Guttyán Kaludia.

Táska tartó : Én :)

Koloszár Tamás még nem irt vissza...

GOLDENBLOG- fotóblogok

http://ribizlifoto.blogspot.com/

http://alterbp.blogspot.com/

http://absztraktia.blogspot.com/

www.bernice.hu

Ez így van!

Hát ez az...

Hogyan és merre tovább???

Hooligans koncert

Hupikék törpikék

Jól láttam? barney stinson????

Amerika Kapitány: Az első bosszúálló

Zöld Lámpás

Na mizu mizu mizu?

Hello bello Kedveskéim :)

Igen igen tudom "kicsit" elhanyagoltam a blogolást. Bocsika!

Hogy mi történik éppen velem? Hogy vagyok? Mik a terveim...stb. Jó kérdések! Megpróbálok válaszolni rájuk :)

Június vége óta melózok a Hűtőházba Rátkai asszonysággal. Nem olyan rossz. Persze fárasztó sőt inkább unalmas, mint minden szalag mellett. De a pénz az pénz és örülők, hogy van melóm a nyárra. Ma és holnap is itthon vagyok, mert meghalt az egyik gép. Nem is baj :) A csapat amúgy nagyon jó, 2 csanaki csaj is ott dolgozik 1 hétig kocsival jártunk mert az őseik nyaraltak. Normálisak, aranyosak, bírom az Ágit is és a Verát is. A legjobb, hogy annyit lehet röhögni a sok keverésen és szerelmi gubancon. -> Frigo Adventure :) Aztán ott van Viki barátnője is, Ági. Vele is sokat lehet röhögni. Egyszóval egész jó minden.

Tomival ma vagyunk 20. hónaposak. Őt felvették a Kikába, neki is van melója és szereti is. Minden rendben van közöttünk, bár sajnos nem sokat találkozzunk de azt hiszem ez még közelebb hoz minket. Elmondhatom, hogy SZERELMES vagyok :) Augusztus végén megyünk nyaralni. Már alig várom. Főképpen ezért melóztam ennyit.

Kis Vacak nem rég beteg volt ami eléggé megviselt. De már minden rendben van. Jól ránk ijesztett a kis szaros :)

Rossz, hogy ma egy hete már, hogy kihúzták a fogam és még mindig fáj a helye. :( SZEMETEK!!

Fizetés után pedig nagy nagy nagy shoppingolást tervezek csajokkal. + fodrász, körmös, kozmetikus. Már szeretném magam embernek érezni.

Amúgy újra vannak depressziós és bőgős napjaim, de próbálok túl lenni rajta :)

Majd még jelentkezek....