2011. szeptember 26., hétfő

Nekem is megy a kötekedés ?!

Ma vagyis 1-2 pillanattal ezelőtt eldöntöttem, hogy a héten elolvasok egy könyvet vagy megnézek egy műsort, jegyzetfüzettel a kezembe és kritikát írok róla. Próba cseresznye :) De nem csak valami unalmasat, hanem olyan Nikiset. Új mániám Fáy Miklós, szóval egyértelmű, hogy honnan jött az ihlet. Kiderül, hogy értek e hozzá, benne van-e a vérembe :) Mert a szívemhez közel áll és nagyon tudom értékelni az írásait vagyis inkább a kötekedő megnyilvánulásait. kezdődik az őrület :) Végre valami fel keltette az érdeklődésemet. !!! Ólálááá :)

Fáy Miklós a FEL! meséről

"Tudom, hogy előbb kellett volna szólni, de még tart az őszi szünet, jobb későn, mint egyáltalán nem. És ez fontos: a Fel! olyan film, amit látni kell. Gyerekkel vagy szülőkkel vagy csak magányosan, de meg kell nézni. Én akkor jöttem rá, amikor valaki elkezdte mesélni a történetet, és észrevettem, hogy ez engem nagyon is érdekel.

Úgyhogy a legegyszerűbb az lenne, ha most elkezdeném mesélni a történetet, van egy öregember, aki csöndben, lassan, érdektelenül élte le az életét, léggömböt árult, egyedül maradt, és akkor egy napon... Nem, ez így kevés.

De még ebben is vannak érdekes elemek. Az embernek az az érzése, hogy a forgatókönyvírók (egyébként a film rendezői is, sőt az egyikük még az eredeti változatban két kutyának is a hangja) összeírták egy nagy papírra, hogy melyek azok a témák, amelyeket egész estés animációs filmekben szigorúan kerülni kell. Nem lehet egy 78 éves tata a főszereplő, aki bottal jár, és mogorván néz maga elé. Nem lehet szó benne boldogtalanságról, gyermektelenségről, csendes halálról a kórházban, és ha mégis, legalább ne egy túlsúlyos, buzgó, Russell nevű kínai kölök legyen a második számú főszereplő. Vagy ne kelljen félni a kutyáktól. A mindent eldöntő nagy bunyót ne két vénember vívja, a kardcsapásokat ne a járókerettel hárítsák, és mondhatnám tovább.

Persze, tudják, hogy mit csinálnak. Mert mondani is akarnak valamit. Sok mindent. Hogy élni jó, mindig és minden korban, hogy az élet fontosabb mindennél, az élő csodálatosabb, mint a halott, vannak álmok, amelyeket meg kell valósítani, de vannak meg nem valósult álmok, és azokkal sincs semmi baj. A csöndes élet néha éppen akkora kaland, mint a világkörüli utazás - jó, lehet, hogy ezt csak vigasznak szánták. Van viszont egy még fontosabb üzenet: moziba járni öröm.

De nem az üzenetek és a váratlanságok miatt jó film a Fel!, hanem mert ez mind egy valóságos filmben látható, amely izgalmas, mulatságos, megható. Mert van benne egy filmetűd, néhány perc, zene szól alatta, kicsit elválik az egész filmtől, és elmesél két életet, olyat, amelyben semmi, de semmi különös nincs, és mégis annyi gyengédség, ötlet, szeretet van benne, hogy a néző hihetetlenül boldognak érzi magát, amiért akár vele is megtörténhet ugyanez.

Mégsem ezért kell megnézni, hanem mert olyan káprázatosan gondos munka, ahogy az öreg rajzolt figura leül, de közben önkéntelen mozdulattal fölhúzza a nadrágja szárát, hogy ki ne térdesedjen, pedig csak komputernadrág, és az önkéntelen mozdulat egy csomó munkával jár. És nem felejtik el, hogy ha elalszik, másnap reggelre megborostásítsák a vénembert, pedig az is pluszmunka, de nekik megéri. Nekünk is."



2011. szeptember 25., vasárnap

Olyan szeretnék lenni, mint Fay Miklós :) Komolyan! Igen tetszik a stílusa. Lehet mindenki utálna, de legalább ismernének.

2011. szeptember 23., péntek

Ki támogat?

Ki marad majd mindig mellettem? Melyik barátnőm tart ki örökké? A családom mindig támogatni fog? A szerelem mindig a szívembe fog élni? Vagy egyedül maradok?Utálok egyedül lenni. Félek a magánytól. Ragaszkodok az emberekhez de nagyon nagyon.

Önismereti tréning


Igen, lehet el kellene mennem egy önismereti tréningre. Kicsit rendet raknom a lelkembe, hogy összhangba legyek magammal. Ma eldöntöttem, hogy ha felvesznek az újsághoz eljárok sportolni: fal labdázni meg kondiba ide Csanakra a natural-ba. Változom és akarok is. Télre átváltozom, megkomolyodok :) na persze a rózsaszín Niki megmarad csak fejlődik. Jót fog tenni a komolyodás.

Folytonos változás

Tegnap még leakartam egy emeletes házról ugrani, ma már nem. Tegnap sírtam egész álló nap, ma mosolygok. Ez az állandó hangulat változás kikészít. Nem szeretem és nem is bírom ha nem stabil a föld a lábam alatt, ha nem tudom mit hoz a holnap. Ma beszéltem Fábián Gyurival és azt mondta, hogy szükségük van rám. Folytassam így tovább, fejlődjek és akkor lesz számomra hely. Jól hangzik. Nem hiszem el hogy nem ugrálok örömömbe, annyira nem tudom elhinni. Régen nem hiszek már a szavakban, az ígéretekben. De akkor miben higgyek?! A lényeg, hogy tepernem kell, szeretnék decemberre állást :) Ja és a fizetésről azt mondták megoldják valahogy, hogy kapjak "zsebpénzt". Így legyen!


Álom magazin

A héten arra gondoltam, hogy milyen jó lenne ha a Kisalföld indítana egy új fiataloknak (18-25 év körülieknek) szóló magazint. Kinézete olyan lehetne, mint a gasztronak : kis alakú, színes, elég hosszú. Havonta jelenne meg. A főszerkesztője Én lennék, ha már kitaláltam :) Az Anita lenne a tördelő. Zsoca írná a politikai és a számítógépes játékok rovatot. Viki fotóit is közölnénk adott témákban. Unger Adri írná a szerelmes történeteket. Raci Adri lenne felelős a divat rovatért. Anna a zene, programok részért. Bognár Viki verseket írna. Jucinak is kitalálnánk valamit. Lenne még benne blog ajánló. És bármi amit megálmodnánk közösen :) Hónap elején összeülnénk megbeszélésre. Hát igen, álom világba élek :) De szerintem szuper lenne. :)



2011. szeptember 16., péntek

Haladás

Élvezem a szerkesztőségi életet. Már kávézni is lehívtak a csajok-tudom ez olyan hülyén hangzik, de fontos lépcsőfok a ranglétrán :)
Ma teljesen egyedül voltam, Csilla nélkül, de mindent megtudtam csinálni egyedül- úgy látszik alakul a betanulásom. Jövő hét pénteken is magam leszek, a maitól még féltem a jövő hetit pedig már várom :) Fábián György letegeződött velem :) szóval Gyurival jövő héten lesz "megbeszélésünk" hogyan tovább stb. Kíváncsi leszek mit mond...
Néha nagyon nincs kedvem reggel felkelni és menni, de mikor felérek a lépcsőn , mintha kicseréltek volna-mosolygok, tevékenykedek, figyelek, tanulok :)
Most VV Petivel való interjúm megjelenését várom már nagyon :) Természetesen tőröm a fejem mindig, hogy miről írhatnék.

Ja és Zsocának üzenem, hogy Én meg Őt irigylem :)

2011. szeptember 7., szerda

Sportosoknál ülők :)

Van asztalom :) Lassan haladok, de egyre jobban érzem, hogy befogadnak a szerkesztőségbe.
Hétfőtől kártyával haladok át az ajtókon. Bár reggel a portán kell felvennem és délután leadnom, de akkor is van-ami azért is jó, mert letudok menni cigizni és nem kell másoktól kártyát guberálnom.
Tegnap pedig már helyet is kaptam, elvileg átmenetileg de nem bánnám azt sem ha véglegesen a sportosok mellett tölteném mindennapjaim: Papp Győző, Szabó Gábor és Szeitz Tibor mellett. Akik egész álló nap poénkodnak, náluk a legjobb a hangulat. Szívesen ülnék még a "napraforgósok" mellett ( Kisalföld középső része) : W.Krisztina, Csilla, Fábián György és a 2 Anita között is. Mert oda írnék és "tartoznék" a legszívesebben. Attól még, hogy a sportosoknál ülők nem kell oda is írnom :) Koloszár Tamás kérdezte is, hogy : "jobb rovatot nem találtál?" de csak a fiúkat szekálta :)
Reggeli teendőket már 98%ban én csinálom Csilla helyett. Úgy 100 újságot osztok el, aszerint, hogy köttetünk-e belőle, fűzzünk-e, raktárok közül melyikbe kell tenni, kis asztalra vagy tábla alá stb. Nagy örömömre értem is és szeretem rendezgetni az újságokat. Nyerges Csabának is én viszem be a részét, amit nem szeretek kimondottan- mert miért nem tud kijönni érte? persze mert ő a főszerkesztő... Jaaa...
2 napja recepteket rendezek, ami elég unalmas, de szeretek magam lenni, ülni és keresgélni.

Röviden ennyi. Hétvégén majd hosszabban.

2011. szeptember 3., szombat

Szeptember eleje

Hiányzik a suli- nem vagyok beteg és betépve sem vagyok ne aggódjon senki :) Bácsán (+Börcsön+Sáráson -család látogatáson) voltam a héten , unokatesóim pedig meséltek a suliról, az új tanárokról, a tantárgyakról, könyvekről stb. És valami olyan ürességet éreztem, hogy baszki igenis Hiányzik a rohadt suli nem a tanulás hanem a társaság, az elfoglaltság. Érti ezt valaki?!
Remélem sokat írhatok majd a Kisalföldbe + gyakorlásból és akkor fontosnak érzem majd magam.
Sokan mondják, hogy ha valaki egy évet kihagy a suliba akkor már nem akar visszamenni. Majd kiderül. Jelen pillanatban tényleg szeretnék visszamenni. Bár kicsi az esély egy diplomás sulira, főleg nyelvvizsga nélkül, amit persze megcsinálhatnék "csak" 1-2 dolog hiányzik: a tudás és a pénz rá. De amúgy jól állok :)

Work


Az első hetem

Letelt az első hetem. Voltak pillanatok amikor nem értettem semmit és azt se tudtam mit csináljak na meg hogyan. Tegnap viszont élveztem már, örültem, hogy sok dolgot egyedül is megtudtam csinálni. A feladatom elég sokrétű és mivel még nem tiszta minden nem tudok mindent leírni főleg nem elmagyarázni :) A lényeg, hogy az aznapi Kisalföldet kell lefűznöm sok helyre téma szerint- egyszerűen hangzik, de sok buktatója van, mivel nem egy helyre kell csak és nem a fő témák alapján. Valamint úgymond ki kell "szolgálnom" az újságírók igényeit és kéréseit, ha vannak ilyenek. Elő kell keresnem, ki kell válogatnom. Akkor reggel érkezik egy raklap újság amiket az újságírók vagyis a szerkesztőség legtöbb tagja rendelt.-ezt is nekem kell szétszórnom ezeket is sokat lefűznöm. Nem baj, csak még nehéz mert sok embernek nem tudom a nevét és azt se mit olvas. ( hét minden napján mást) Jelenleg elnevezésekkel és rajzokkal a jegyzetfüzetembe próbálom megjegyezni a folyamatot. Jövő hét után Csilla elmegy 1-2 napra és ezt mind egyedül kell tennem, hiba nélkül. Utána viszont jön a várva várt pillanat, lassan de biztosan írhatok cikket is a Bizalmasan-ba :) Reméljük :) Alig várom már :) Megint jó érzéseim vannak a jövőmmel kapcsolatban :)
Így nagyjából ennyi :)

2011. szeptember 1., csütörtök

Megint olyan távoli és lehetetlen a cél

Nem tudom ma így érzem...nem leszek újságíró... De lehet, hogy holnap már másképpen fogom gondolni. Mi lehet velem?! Hihetetlen... Értelmetlennek és feleslegesnek érzek mindent.

"Mi a helyes út? És mi az ami vár? Ha néha rossz felé mennék.
Keresem a célt. Pár pofon ami ért, tisztán él bennem még.
Szívből kell! Őszintén! Amíg csak élsz és hajt a vér.
Szívből kell meg lélekkel. Az élet másképp mit sem ér.
Mi jön ezután? Hová visz az út? Nem érdekel holnap mi vár.
Az sem ami volt, azt viheti a múlt. Én közben megtanultam már!
Tiszta szívvel éld, úgy lesz más a világ.
Rád és Rám igaz hittel még várnak csodák! "


(Természetesen Hooligans: Szívből kell )