Öten

Legjobb ha együtt van a nagy csapat :)

Amikor mind az öten körbe ülünk egy asztalt a kedvenc helyünkön akkor olyan mintha haza értem volna... abba a családba ahol mindenki mindenkit feltételek nélkül szeret. Érdekes, hogy mind az öten mások vagyunk...

Anna: New York mániás, nagy dumás, cipő gyűjtő, fekete-piros hajú, életvidám.

Szilvi: baba imádó, jó tanuló, nagy dumás, bulizós, sötét hajú, határozott.

Susu: szőke- fekete, nehezen kezelhető :) , nagy szívű, szeretetre vágyó, pofa vágós.

Viki: profi fotós, hosszú barna haj, szabad szellemű, segítőkész, idióta :)

És szerény személyem.

Mindenki más és más.... De lám mégis mennyire egy hullám hosszon vagyunk, mennyire megértjük egymást egy pillantásból. Pedig mások a céljaink, más módon nőttünk fel.

De valamilyen okból kifolyólag 6 éve összehozott minket a sors...

Hős Klau :)

Tegnap kaptam egy telefon hívást Bohémozás közben Vicától, hogy Klau tesi óra közben rosszul esett és eltört a csuklója. Bementem a kórházba..

Vica már nagyon várt, amennyire félti a gyerekeit felkészültem a legrosszabb lelkiállapotára és aggódásra a szemében. Meglepődve láttam hogy nagyon összeszedte magát.

Akkor már csak a Dia van hátra, szerencsére nem nyílt törésről volt szó, így a látvány a feldagadással kifújt. Klaudia 11 éves és lány létére olyan hősiesen tűrte az egész napot, egy szava, könnycseppje sem volt egész nap. Még a suliba sem sírt, műtét után sem. Kicsit bepárosodott viszont a szeme amikor apukája beért a kórházba. Legnagyobb problémája az volt, hogy bent kell maradnia és ezért nem látja a Dr. House-t és nem ehetett, ihatott egész nap semmit még műtét után 2 órával sem. Én sem ittam előtte, de amikor este haza értem kiittam a csapot. Nem tudom elmondani , hogy mennyire büszke vagyok a Klaudiára hogy olyan ügyes, okos, nagylány volt. Imádom ezt a kis csajt!

Én biztos nem bírtam volna ilyen nagylányosan ki, ahhoz képest hogy 20 éves múltam én 100%, hogy hisztiztem volna és úgy be lettem volna szarva a műtéttől, hogy az valami hihetetlen...

Ma reggel 9kor hívott a Vica, hogy már otthon vannak, átkötötték neki a gipszet és hétfőn már mehet suliba is, kedden meg mennek vissza ellenőrzésre. Dia szerintem egész nap a gép előtt fog ülni és válaszolgat a levelekre amiket barátnőitől kapott.

Ui: A szag ami a kórházban van az valami szörnyű, az ablakok szerintem nem voltak még soha nyitva, a szellőztetés nem ismert fogalom. A fertőtlenítő szag és a radiátorok ontottam meleg összekeveredve még azokat is megizzasztja akiknek semmi bajuk.

Voltam én is már....

"Voltam én is fent és lent, Barát, ellenség. Velem is volt olyan, hogy elkéstem: A hajóm elment rég.

Volt utam, mely eltévedt, És jártam zsákutcát, Nekem is volt a társam zaj, és csend s a kaput rám csukták....

Az ég kék, a fű zöld, Nincs térkép, ne bűvöld! Csak út van sehol a cél.

Az ég kék, a fű zöld, Ne tépd szét ne gyűlöld! Ha baj van, vigyen a szél.

Éltem én is álmokban, Hittem szépet, jót, Aztán az ördög jobbján táncoltam: Az tüzes méreg volt...."

Az első mondat igazán tetszik, természetesen Hooligans számról van szó ( Volt és lesz ) mi másról :)

Szóval ezt az egy mondatot tovább gondolva elég sok minden voltam már én is, sok helyzetben, jókor rosszkor, szuper pillanatokban és nem valami kellemesekben, jó barátokkal, rossz akarókkal, ismeretlenekkel, családtagokkal.

Voltam én is már: a legjobb gyerek és a legrosszabb kis ördög fióka, a legszebb baba és a kicsit érdekes fejformájú :) , voltam apa és anya kedvence, voltam a család szégyene, voltam ügyes nagylány az oviban és hisztis anyám asszony katonája, voltam első és utolsó az iskolában ( torna sorban mindig első :) ), voltam céltudatos és elveszett a Világban, voltam jó és rossz gazdi, voltam legjobb barátnő és a legrosszabb, voltam hős szerelmes, voltam szakító fél és voltam az akivel szakítanak, hagytam el barátokat és engem is elhagytak, voltam lány létemre a legbalhésabb, voltam én a legcsöndesebb és a leghangosabb, voltam szép és csúnya, voltam boldog és szomorú, voltam szerelmes és csalódott, voltam szeretetre éhező, voltam büszke magamra és sokszor szégyelltem is magamat, voltam utazó és haza térő, voltam vicces és nevetséges, voltam szánalmas és irigylésre méltó, voltam sikeres és sikertelen, voltam álmodozó és racionalista, voltam pozitív és negatív, volt amikor nagyon fájt és volt amikor egyáltalán nem, volt amikor akartam és volt amikor nem, volt amikor szerettem és volt amikor gyűlöltem, volt amikor lángoltam és volt amikor lenyugodtam.....

És még mennyi minden voltam, vagyok és leszek.....

Annától

"Nikinek gyógyító hatása van, mellékhatása a röhögő görcs"

Csak egy gondolat

Mindig nagyobb feladatot kapok, mint amit teljesíteni tudok..

A mai nap

Egy normális egyetemista, ha meghallja azt, hogy hétfőn három vizsga vár rá azonnal el is ájul. De hát nem normális egyetemista révén én annyira nem féltem. Na jó valljuk be ha ma szociológia, jog és pszichológia lett volna biztos én is összeomlok. De szerencsémre nem így történt, ma Koloszár papa vizsgái voltak és informatika. Az első két reggeli vizsgára 5 kaptam, hála a Kiss Jánosos interjúnak, amúgy elvileg az órai jelenlét alapján is megkellet volna kapnom a jelest. De valami miatt ez az ígéret elfelejtődött elég gyorsan. Meg is lepődtem. Viszont kaptam egy kedves megjegyzést: " ha majd 10 év múlva a helyemen ülsz". Ez jól esett Tamástól, bár esély rá 0, de legalább ő így gondolja vagy nem tudott mást mondani :) Utána mivel volt egy csomó időnk a délutáni vizsgáig felmentünk Juci Buci Mucihoz kávézni vagyis inkább mézes pálinkázni :) Nagyon jó volt Juciéknál, ott volt a kemény mag : Anna, Viki, Zsoca természetesen a házigazda Juci és szerény személyem :) Az informatika vizsga pedig egy vicc volt, már mint nem a feladatok, mert azok elég komolyak és nehezek voltak, hanem a tanci néni , annyira nem figyelt ránk pedig kellett volna... Na mindegy, ennyi volt röviden a nap.

Álmodozás

Minden este elalvás előtt szép dolgokra próbálok gondolni. Már 10 éve így teszek. Régen az Öreg utcában, ahol ezelőtt laktunk mindig arról álmodoztam, azt képzeltem el, hogy lesz egy külön szobám. És lám lett :) Szép is lenne 20 évesen a tesómmal egy szobába...Bár neki kifejezetten jó volt, mivel helyette is én takarítottam.

Az elmúlt hetekben pedig kifejezetten fontos hogy szép gondolatokkal lekössem magam és álomba ringassam fáradt testemet. Nehezen megy az alvás, nagyon nehezen, nem tudok kikapcsolni, összevissza dobálom magamat, óránként megébredek, körül nézek sehol senki... Nehéz hozzá szoknom.

Vacak pedig 7 és 8 között már ugrál rajtam és kelteget, így kezdődik a nap. Amit amúgy nem bánok, olyan jó érzés úgy felébredni, hogy egy kis szőrgombóc alig várja hogy megölelgesd, megpuszilgasd és jó reggelt kívánj neki. De van ,hogy próbálom vissza altatni simogatással, csak még 10 perc Vacak... :)

Mostanában a jövőmről álmodozom egy új szerelemről: helyes, izmos van tetkója, idősebb nálam, van kocsija és lakása, szereti a kutyákat és pl. lehetne neki egy kislány yorkija...telhetetlen vagyok mi? De hát erről szólnak az álmok... Ha azt képzelném el, milyen lesz valójában a jövőm az elég elszomorító... mert azt úgy hívjuk Valóság! Szeretném a jogsit is lerakni, valahol melózni és pénz gyűjteni, hogy eltudjak költözni...nem menekülésből az önállóság miatt, hogy mindenkinek megmutassam én is eltudok érni valamit az életemben... Szeretnék fogyni is és kellenek új ruhák amitől jobban érzem magam. Egy újabb tetkó is a szemem előtt lebeg...de ezen még sokat kell gondolkodnom. Nem utolsó sorban pedig nagyon szeretném ha a barátnőimmel még többet tudnék találkozni, kiemelve Susuellával :) mert sajnos rá az elmúlt hónapokban nem volt annyi időm amennyit megérdemelt volna. De ez is változni fog, hiszen Szőke Szerdát tartunk mostantól vele :)

Ha nem is teljesül minden álmom...a legfontosabbak a barátnők, Vacak és a család. Mert ha ők vannak, akkor minden sokkal jobb !!

Életeim