Tegnap Komárom felé a vonaton elmélkedtem, igen szoktam olyat :) A vonaton meg olyan költői vagy hogyan is fogalmazzak. Néz ki az ember a fejéből, nincs útitársa és gondolkodik az élet nagy dolgairól, míg a vonat robog az úti cél felé. 30 perces út nem elég egy Világ megváltoztatására, de arra igen, hogy gondolataimat, érzéseimet kicsit rendbe szedjem. Hát így tettem. A fő téma most nálam Anglia.... Igen még mindig, és úgy néz ki nem csak fellángolásról van szó. Tegnap egy kicsit utána is jártam a dolgoknak. Barátnőm már volt kint 3 hónapra és tőle kérdeztem, hogy ahol ő volt és egyik barátnőm még mindig ott van, oda hogy lehet ki jutni, kik mehetnek ki? A válasz: bárki. Ezen nagyon megörültem, kérdeztem még a szállásról, kajáról, pénzről. Hát nem leszek milliomos mire visszatérek de többet tudok elrakni, mint amennyit itthon. Ma próbálom Pattyt is levadászni aki még jelenleg is kint van, március elején jön haza. Ezer kérdésem van , olyan izgatott vagyok, mint egy kisgyerek karácsony előtt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése