Ez a hajnal nem adott semmit számomra...
az ébredéssel belekarmolt az álmokba...
Egyedül hagyott, hogy fájjon éreznem:
egyedül vagyok a bűnnel is, ha vétkeztem.
Itt rövidek a nappalok, és hidegek az éjszakák
ezer éve itt vagyok, csak várok Rád!
Hol vagy nagy szerelem?
Mért nem vagy ma velem?
Odakint összebújik a hó meg a szél
és rám zuhan az éjjel
Hol vagy nagy szerelem?
Mért nem vagy ma velem?
Hiába ég a tűz a szívemben,
hóvihar van a lelkemben,
a Szerelem Angyala átsuhant a föld felett,
hiába keresi már a képzelet...
Ez a város messze van az édentől,
kimaradtak a nagy csodák az életből...
Csak az álmok járnak vissza úgy, mint rég:
Csak az álmok vennék észre, ha elmennék.
De jönnek a nappalok,
múlnak az éjszakák:
valami a szívemben még FÁJ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése